Csalás az interneten és telefonon: felismerés és teendők

Olcsó telefon egy ismeretlen webáruházban. „Bankár” hív, hogy a számláján gyanús mozgás van. Ismeretlen külföldi szám, amely egyszer kicsörög, majd megszakad. A helyzetek különböznek, a csalók mégis ugyanazokat az eszközöket használják: sürgetést, bizalmat és olyan kérést, amelyet Ön egyébként nem teljesítene.

Ez az útmutató áttekinti a leggyakoribb internetes és telefonos csalásokat, megmutatja a közös figyelmeztető jeleket, és sorrendbe teszi a teendőket, ha már megtörtént a baj. A leírás a Kiberpajzs program oldalaira (amelyen a rendőrség, a Magyar Bankszövetség és az NKI is részt vevő intézményként szerepel), az MNB, a rendőrség, az NKI, a NAV és a Magyar Posta hivatalos oldalaira épül. Általános tájékoztatás, nem személyre szabott jogi tanács.

Milyen csalásokkal találkozhat?

Az MNB oldala szerint a megtévesztésen alapuló csalások régóta léteznek, a digitalizáció pedig új lehetőségeket adott az elkövetőknek. A Kiberpajzs csalástípusok oldala csatornák szerint rendezi őket: telefonos, számítógépes, SMS-es és e-mailes csalások, valamint külön a munkahelyi csalások. Néhány típus a listából:

• Adathalászat: hamis banki e-mail (phishing), hamis banki SMS (smishing) és hamis banki hívás (vishing), valamint meghamisított banki oldalak. Részletesen: adathalászat: így ismerje fel a csaló üzeneteket.
• Nem banki szolgáltatók nevével történő visszaélés: közmű-, telekommunikációs, kábeltelevíziós vagy csomagküldő/futárszolgálat, illetve online piactér nevében érkező megkeresés.
• Wangiri: visszahívásos telefonos csalás.
• Hívószám-hamisítás (spoofing): a kijelzőn ismerős szám jelenik meg.
• Hamis tranzakciók jóváhagyása.
• Hamis befektetési lehetőségek.
• Hamis online webáruház és ajánlat.
• Eladók átverése az online piactereken.
• Személyesadat-lopás a közösségi médiában.
• Rosszindulatú kód telepítése, hamis wifi-hálózat (evil twin), QR-kódos csalás, hamis szolgáltatói ügyintézés a közösségi médiában (angler phishing).
• Munkahelyi csalások: hamis vezetői utasítás, hamis ügyfél vagy beszállító.

Nem kell mindegyiket fejből tudnia. A típusok mögött néhány közös minta áll.

Közös minták: miről ismerhető fel a csalás?

A Kiberpajzs oldalain ugyanazok a figyelmeztető jelek ismétlődnek. Ha ezek közül többet is észrevesz, álljon meg.

• Sürgetés. A Kiberpajzs szerint minél sürgetőbb az üzenet vagy hívás, annál gyanúsabb. A csaló zárolással, hibával, gyanús tranzakcióval vagy lejáró ajánlattal nyomást gyakorol, hogy gyorsan, átgondolás nélkül cselekedjen.
• Túl szép ajánlat. A hamis webáruházaknál és a befektetési csalásoknál jellemző a feltűnően kedvező ár vagy a gyors megtérülés ígérete.
• Titkolózás. A befektetési csalásnál gyakori, hogy az ajánlat „csak Önnek” szól, és kérik, ne beszéljen róla senkinek.
• Kérés, amelyet a valódi szolgáltató nem tenne. PIN-kód, CVV-kód, online banki jelszó vagy egyszer használható kód kérése, pénzátutalás telefonon, program telepítése.
• Előre fizetés és pénzküldési szolgáltatás. A hamis webáruházak jelei között szerepel, hogy csak előre fizetést fogadnak el, és pénzküldési szolgáltatással kérik a fizetést.
• Linkre kattintás vagy távoli hozzáférés. A link hamis oldalra vihet, a távoli hozzáférést biztosító program (például AnyDesk vagy TeamViewer) pedig a gép vagy a telefon irányítását is átadhatja.

A legfontosabb szabály: ne az üzenet vagy a hívó segítségével ellenőrizze az üzenetet. A kijelzett szám és az, hogy a hívó ismeri az Ön adatait, nem bizonyítja a hitelességet.

Hamis webáruház és ajánlat

A Kiberpajzs szerint a csalók internetes áruházakat vagy hirdetéseket hoznak létre, amelyekben a termékek feltűnően kedvező áron szerepelnek. A cél, hogy Ön kifizesse a vásárlást, a termék pedig soha ne érkezzen meg, vagy ne az legyen, amit megrendelt.

Felismerési jelek:

• a kínálat túl kedvező ahhoz képest, amit a piac általában kínál;
• nincs információ az eladóról, vagy nem található róla semmi;
• nincsenek értékelések, vagy nem található ismertető a termékről;
• pénzküldési szolgáltatással történő fizetést kérnek;
• csak előre fizetést fogadnak el, utánvét nincs;
• csodát ígérő termékeket hirdetnek;
• váratlan nyereményt ígérő felugró ablak jelenik meg. A Kiberpajzs szerint ez nagy valószínűséggel rosszindulatú program.

Védekezés a Kiberpajzs tanácsai szerint:

1. Ha lehet, belföldi webhelyet válasszon. Ez csökkenti a problémák kockázatát, és könnyebben megoldhatók.
2. Ellenőrizze az eladót: keressen rá a hirdetőre, olvasson értékeléseket és termékismertetőket.
3. Csak biztonságos fizetési módot használjon. Pénzküldési szolgáltatás kérésénél legyen gyanakvó.
4. Használjon webkártyát, vagyis virtuális kártyát, amelyre csak a vásárláshoz szükséges összeget tölti fel. Így legrosszabb esetben is csak ez az összeg vész el.
5. Nagyobb összegű vásárlásnál válasszon utánvétet. Hibás vagy késedelmes teljesítés esetén így könnyebben reklamálhat.
6. Ne fizessen ingyenes vagy nyilvános wifin, és tartsa naprakészen az operációs rendszert és a biztonsági szoftvereket.
7. Kérjen a bankjától tranzakciófigyelési szolgáltatást, és állítson be napi és tranzakciós limitet.

Ha nem érkezik meg a termék: a Kiberpajzs szerint vegye fel a kapcsolatot az eladóval. Ha nem válaszol, forduljon a bankjához és az online piactér üzemeltetőjéhez. Ha jelszavai vagy azonosítói illetéktelenek kezébe kerültek, telefonon hívja a számlavezető bankját, majd jelentse az esetet a rendőrségen.

Online piactér: eladóként is célpont lehet

A Kiberpajzs szerint az online piactereken a csalók ma már az eladókat is célozzák. Nem a vevőt rászedik, hanem azt használják ki, hogy az eladó a pénz fogadásához vagy a termék feladásához valamilyen szokatlan lépést hajt végre.

Két gyakori forgatókönyv:

1. Távoli hozzáférés. A „vevő” felhívja az eladót, azt állítja, hogy kifizette a terméket, és távoli hozzáférést biztosító program telepítését kéri, mert így „biztosítható az átutalás fogadása”. A program telepítésével a csaló átveszi a gép vagy a telefon irányítását, és hozzáfér a bankolási felülethez.
2. Linkes „fizetés”. Az eladó üzenetet kap, hogy a terméket kifizették, de az összeg „fogadásához” linkre kell kattintania. Vagy a „vevő” ismert csomagküldő nevében ajánl szállítást, és adathalász linket küld. A hamis oldal a bankkártyaadatokat vagy a valódi netbanki belépési adatokat kéri, és a megadott adatokat továbbítja a valódi bankhoz, így a csaló az SMS-kódot is megkapja.

A jel: ha a „vevő” utalni vagy fizetni akar, miközben az eladónak csak fogadnia kellene. A Kiberpajzs tanácsa: eladóként soha ne utaljon pénzt, csak fogadjon, és ne telepítsen távoli hozzáférést biztosító programot pénz fogadásához.

Ha áldozat lett, azonnal hívja telefonon a számlavezető bankját. A Kiberpajzs szerint a csalás és a tényleges jogosulatlan átutalás között napok is eltelhetnek, ezért nincs idő várni. A távoli hozzáférést biztosító programot azonnal távolítsa el, és csak megbízható eszközről lépjen be a bankba.

Hamis befektetési lehetőségek

A Kiberpajzs szerint a csalók befektetési ajánlatokkal csábítanak pénzt: részvények, kötvények, kriptovaluták, ritka fémek, tengerentúli ingatlanok és alternatív energia kerülhet szóba. A hirdetésekben gyakran ismert embereket szerepeltetnek ajánlóként, akik erről nem tudnak, vagy nem egyeztek bele.

A jelek:

• az ajánlat „túl szép, hogy igaz legyen”;
• gyors megtérülést ígérnek, és biztonságot ígérnek;
• az ajánlat csak rövid ideig él;
• az ajánlat „csak Önnek” szól, és azt kérik, ne beszéljen róla senkinek;
• folyamatosan kéretlen telefonhívásokat kap;
• ugyanazokat a hirdetéseket látja újra és újra a közösségi médiában.

Mit tehet? Ne vegye fel azonnal a külföldi, ismeretlen számról érkező hívást, és ne hívja vissza rögtön. Keressen rá a számra az interneten. Pénz átadása vagy befektetése előtt a Kiberpajzs szerint kérjen tanácsot független pénzügyi szakértőtől. Ez az oldal nem befektetési tanács. Ha már átverték, legyen különösen óvatos a későbbi megkeresésekkel szemben, mert a csalók az adatait más bűnözőknek is eladhatják.

Hamis banki és szolgáltatói hívás

A vishing esetében a csaló banki alkalmazottnak adja ki magát, és azt állítja, hogy az Ön számláján hiba történt, vagy csalásgyanú merült fel. A kijelzőn megjelenő szám akkor sem garancia arra, hogy a bank hívja Önt, ha az valóban a bank ügyfélszolgálati száma: a Kiberpajzs a hívószám-hamisítást (spoofing) külön csalástípusként írja le.

A hívás jelei:

• sürgető, nyomasztó hangnem, rövid határidő;
• olyan adat kérése, amelyet a bank soha nem kér: PIN-kód, CVV-kód, online banki jelszó, egyszer használható második hitelesítési kód;
• pénzátutalás kérése telefonon;
• „vírusvédelmi” vagy más „biztonsági” program telepítésének javaslata;
• az, hogy a hívó ismeri az Ön adatait, nem bizonyítja, hogy megbízható.

Mit tegyen?

1. Szakítsa meg a beszélgetést, és ne adjon meg személyes adatot.
2. Keresse meg a bank telefonszámát a hivatalos weboldalán, például a könyvjelzőben mentett oldalon, és Ön hívja fel a bankot. A hívó által megadott számot ne használja.
3. Ha a hívás hitelesnek tűnik, a Kiberpajzs keresztazonosítást javasol: az ellenőrző kérdésekre adott válaszok egyik felét a bank ügyintézőjének kell megadnia, a másik felét Önnek.
4. Jelentse a csalási szándékú hívást a bankjának.

A csaló SMS-ekről külön cikk szól: csaló SMS: mit tegyen, ha rákattintott. Hasonló módszerrel nem banki szolgáltatók nevében is hívhatnak vagy üzenhetnek. A Kiberpajzs szerint a leggyakoribb ürügyek az adategyeztetés, a fizetési késedelem vagy hátralék, a csomag átvételi határidejének hosszabbítása, illetve az online piactéren állítólag átutalt összeg „átvétele”. Az ellenőrzést itt is a szolgáltató hivatalos csatornáin végezze,. További lépések: hamis banki hívás (vishing): mit tegyen?.

Visszahívásos csalás (wangiri)

A wangiri Japánból származik. A Kiberpajzs szerint a csalók tömegesen, számítógéppel indítanak hívásokat ismeretlen, általában külföldi számokról, és egy-két csengés után bontják a hívást, abban reménykedve, hogy Ön visszahív. A Kiberpajzs szerint a visszahívás a belföldinél magasabb tarifán zajlik, és ebből származik a csalók haszna.

A részleteket a visszahívásos csalásról szóló cikk tartalmazza. A jelek: ismeretlen, külföldi szám hív, nincs ismerőse abban az országban, és nem is vár onnan hívást, a hívás egy-két csengés után megszakad. A Kiberpajzs a 2-essel vagy 5-össel kezdődő országhívót (afrikai és közép-amerikai számok) is megemlíti.

Mit tegyen? Ne vegye fel a telefont, ha ismeretlen külföldi szám jelenik meg, és ne hívja vissza azonnal. Előbb keressen rá a számra az interneten. Egyedi számot a készüléke beállításaiban letilthat, az előhívószámok csoportos letiltását pedig a szolgáltatója ügyfélszolgálatán kérheti.

Hamis tranzakció-jóváhagyás

Ez a csalás a bankok kétlépcsős hitelesítésére épül. A csaló megszerzi vagy kitalálja a bejelentkezési adatait, majd belépést vagy utalást kezdeményez. A bank jóváhagyási kérést küld az Ön telefonjára, és ha Ön jóváhagyja, a csaló célja sikerül.

A Kiberpajzs fő szabálya: soha ne hagyjon jóvá ismeretlen kérést. Az SMS-ben kapott jóváhagyó üzenetben ellenőrizze a műveletet, az összeget és a címzettet. Használjon képernyőzárat, csak a saját ujjlenyomatait regisztrálja a telefonjára, és állítsa be úgy az értesítéseket, hogy a tartalom csak a képernyőzár feloldása után legyen látható. Ha csalást gyanít, ne hagyja jóvá a kérést, hívja telefonon a számlavezető bankját, majd jelentse az esetet a rendőrségen.

Közösségi média és személyesadat-lopás

A Kiberpajzs szerint a csalók a közösségi médiában, például munkaajánlat ürügyén, megpróbálják rávenni, hogy megadja a nevét, e-mail-címét, jelszavát vagy hitelkártyaszámát. A megszerzett adatokkal jogosulatlan vásárlásokat végezhetnek, bankszámlát nyithatnak, telefon-előfizetést vásárolhatnak, hitelt vehetnek fel, vagy továbbadhatják az adatokat más csalóknak.

Mit tehet?

• Rendszeresen nézze át a közösségimédia-fiókjai adatvédelmi és biztonsági beállításait, és ellenőrizze, mit lát a külvilág a profiljából.
• Gondolja át, mennyi információt és fényképet tesz közzé. A fényképek hamis személyazonosság létrehozására is felhasználhatók.
• Keressen rá a munkaajánlatra vagy a termék nevére, és írjon mellé olyan szavakat, mint „panasz” vagy „csalás”.
• Jelentse a platform üzemeltetőjének a csalásra gyanús profilokat.
• Rendszeresen nézze át a bankszámlája és a kártyái kivonatait.

Ha a személyes adatait használták fel, olvassa el a személyazonosság-lopásról és adatlopásról szóló útmutatót is.

Hatóságok nevében érkező üzenetek

A csalók hatóságok és közszolgáltatók nevét is felhasználják. A NAV 2026. február 5-i tájékoztatása szerint a NAV nevében, a hivatal arculati elemeivel készült e-mailek és SMS-ek adóvisszatérítést ígérnek, a tartozás azonnali kifizetésére szólítanak fel, vagy azt állítják, hogy a számlát zárolták. A NAV nem küld e-mailben vagy SMS-ben tájékoztatást adótartozásról, annak rendezéséről vagy adóvisszatérítésről. Bizonytalanság esetén az üzenet tartalmát hivatalos csatornán ellenőrizze, ne az üzenetben megadott elérhetőségeken.

A Magyar Posta 2025. szeptember 29-i figyelmeztetése szerint a Posta nevében címet vagy elérhetőséget, illetve vámdíj vagy kézbesítési díj befizetését kérik. A Posta nem kér címet telefonon vagy e-mailben webshop-rendelés kiszállításához, és soha nem küld értesítést külföldi számról.

Mit tegyen, ha gyanús megkeresést kap?

Az első lépések nem kerülnek pénzbe, és nem igényelnek műszaki tudást.

1. Álljon meg. A sürgetés a csalás része. Szánjon időt az ellenőrzésre.
2. Ne kattintson, ne telepítsen, ne utaljon. Linkre, mellékletre, ismeretlen alkalmazásra és telefonos pénzkérésre ne reagáljon.
3. Ne adjon meg kódot vagy jelszót. A bank nem kér PIN-kódot, CVV-kódot, online banki jelszót vagy egyszer használható kódot.
4. Ellenőrizze másik úton. A szervezet számát és weboldalát saját forrásból keresse ki, és Ön hívja őket.
5. Keressen rá. A számra, az eladóra vagy az ajánlatra keressen rá az interneten, a „csalás” és a „panasz” szóval együtt.
6. Beszélje meg valakivel. Egy családtag vagy kolléga gyakran észreveszi, amit Ön a sietségben nem.

Szeretné látni, mi látható Önről nyilvánosan? A csalók néha olyan adatokat használnak, amelyek már nyilvánosak, hogy a megkeresés hihetőbbnek tűnjön. A Remove Me ingyenes elemzést készít regisztráció nélkül. Nyilvánosan elérhető forrásokban, ismert adatszivárgásokban (a Have I Been Pwned szolgáltatáson keresztül) és az adatkereskedői nyilvántartásban keres. Az e-mailben kapott hatjegyű kód nyitja meg a jelentést. A Remove Me egyelőre nem küld törlési kérelmeket az Ön nevében. Indítsa el az ingyenes elemzést.

Mit tegyen, ha már megtörtént?

Az MNB és a Kiberpajzs szerint a legfontosabb a gyorsaság: a bankkal és a rendőrséggel a lehető leghamarabb kell kapcsolatba lépni, mert ez növeli a károk csökkentésének és a pénz visszaszerzésének esélyét. Ez semmilyen eredményt nem ígér, de az idő számít.

1. Hívja a számlavezető bankját. A Kiberpajzs szerint ez az első lépés. A számot a bank hivatalos honlapján keresse meg, és ne hívja vissza azt a számot, amelyről az állítólagos bankos hívta.
2. Ellenőrizze a számlát. Nézze át a számlaforgalmat és a tranzakciós előzményeket, és azt, hogy a bankjánál rögzített telefonszám és e-mail-cím nem változott-e.
3. Cserélje a belépési adatokat biztonságos eszközről. Az MNB példája a telebank. A kártya felfüggesztését vagy letiltását is mérlegelje.
4. Ellenőrizze az eszközét. Futtasson vírusellenőrzést, és távolítsa el a távoli hozzáférést biztosító programokat (például AnyDesk). Szükség esetén kérjen informatikus segítséget.
5. Őrizze meg a bizonyítékokat. Az üzeneteket, a hívások adatait és a kivonatokat ne törölje. Az MNB szerint ne töröljön és ne módosítson adatokat az eszközön, és ne kezdjen saját nyomozásba.
6. Tegyen feljelentést (lásd lent).

Hova jelentse a csalást?

• Számlavezető bank: az első lépés, ha pénzről vagy bankos adatról van szó.
• Rendőrség: a rendőrség oldala szerint azonnali veszély esetén a 112-t kell hívni. Feljelentést szóban (bármely hatóság előtt, jegyzőkönyvvel), írásban (e-mailben vagy levélben bármely rendőrkapitányságnak, ügyészségnek vagy bíróságnak, nem kell a lakóhely szerintit választani) vagy online, ügyfélkapun keresztül, illetve az e-Papír űrlapon (epapir.gov.hu) lehet tenni. Nincs kötelező formanyomtatvány, de a személyazonosító adatokat és az elérhetőséget fel kell tüntetni. A rendőrség a feljelentés megérkezésétől számított három munkanapon belül vizsgálja meg, hogy elrendelje-e a nyomozást. Az MNB szerint feljelentést akkor is érdemes tenni, ha kár nem keletkezett.
• Telefontanú: a +36-80/555-111 zöld szám éjjel-nappal, ingyenesen hívható. A bejelentés névtelen, de a rendőrség szerint ez bejelentésnek minősül, nem feljelentésnek.
• NKI: a nki.gov.hu kapcsolati oldala szerint az incidensbejelentés a nap 24 órájában elérhető az incidens.nki.gov.hu űrlapon, a CSIRT@nki.gov.hu címen vagy telefonon (+36 (1) 336 4833, +36 (30) 344 0704). Anonim bejelentéshez a hacker@nki.gov.hu cím használható.
• Internetes forródrótok: az MNB a biztonsagosinternet.hu és az internethotline.hu oldalt említi.
• Online piactér vagy közösségimédia-platform: a Kiberpajzs szerint jelentse a csalásra gyanús hirdetést vagy profilt az üzemeltetőnek.
• Áldozatsegítés: a Magyar Posta oldala szerint az áldozatsegítő forródrótnál 0–24 órában lehet tanácsot kérni a 06 80 225 225 számon.

Hogyan csökkentheti a kockázatot előre?

A Kiberpajzs és az MNB tanácsai a megelőzésre is kitérnek:

• Használjon webkártyát online vásárláshoz, és nagyobb összegnél kérjen utánvétet.
• Állítson be limiteket a bankjánál: napi és tranzakciós limitet, és ha van rá lehetőség, a kártyához geolokációs korlátozást.
• Kérjen tranzakciófigyelési szolgáltatást. Hogy az Ön bankjánál ez pontosan hogyan érhető el, a bank oldalán vagy az ügyfélszolgálaton tudhatja meg.
• Kapcsolja be a kétlépcsős azonosítást a fontos fiókjain.
• Ne ossza meg a közösségi médiában a pontos születési dátumát, a telefonszámát, a lakcímét, a banki adatait vagy az útitervét.
• Ne telepítsen programot ismeretlen kérésre, és csak hivatalos áruházból töltsön le alkalmazást.

Ha a csalás során a személyes adatai kiszivárogtak, vagy tudni szeretné, mi a teendő egy adatszivárgás után, lásd az adatszivárgásról szóló útmutatót.

Források

• Kiberpajzs: Csalástípusok
• Kiberpajzs: Bejelentést szeretnék tenni
• Kiberpajzs: Visszaélés áldozata lettem
• Kiberpajzs: Hamis webáruházak és ajánlatok
• Kiberpajzs: Eladók átverése az online piactereken
• Kiberpajzs: Hamis befektetési lehetőségek
• Kiberpajzs: Hamis banki telefonhívás (vishing)
• Kiberpajzs: Hívószám-hamisítás (spoofing)
• Kiberpajzs: Visszahívásos telefonos csalás (wangiri)
• Kiberpajzs: Hamis tranzakciók jóváhagyása
• Kiberpajzs: Személyesadat-lopás a közösségi médiában
• Kiberpajzs: Nem banki szolgáltatók nevével történő visszaélés (SMS)
• MNB: Az adathalász csalások legjellemzőbb típusai
• MNB: Teendők adathalász csalás esetén
• Rendőrség: Mit tegyek?
• NKI: Kapcsolat és incidensbejelentés
• NAV: Ne legyen adathalászok áldozata
• Magyar Posta: Adathalász levelek és SMS-ek a Magyar Posta nevében