Direkt marketing: tiltakozás és a Robinson-lista

Kéretlen reklám az e-mail-fiókban, ajánlat a postaládában, és időnként olyan cég, amelyhez nem emlékszik, hogy valaha adatot adott volna. Joga van megtiltani, hogy az adatait reklámcélra használják. Ez az útmutató két forrásra épül: a NAIH oldalára a GDPR szerinti tiltakozási jogról, és a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény (Grt., 2008. évi XLVIII. törvény) 6. §-ára. Általános tájékoztatás, nem jogi tanács.

Röviden: két eszköz, és egy kérdés a Robinson-listáról

1. Tiltakozás (GDPR). A NAIH szerint a közvetlen üzletszerzés (direkt marketing) ellen bármikor tiltakozhat. A tiltakozás után az adatait erre a célra nem lehet tovább kezelni.
2. Hozzájárulás visszavonása (reklámtörvény). Ha korábban hozzájárult, ezt bármikor, indoklás nélkül, ingyenesen visszavonhatja.
3. A Robinson-lista. Sokan keresik ezen a néven a „kérem, ne reklámozzanak” listát. A törvény 6. §-ának általunk olvasott, jelenleg érvényes szövegében nincs ilyen megnevezés, ezért a lista működéséről nem írunk szabályt. Alább elmondjuk, mi biztos.

Ha szeretné látni, hol szerepelhet a neve vagy az e-mail-címe a nyilvános weben, indítsa el az ingyenes elemzést.

Az ingyenes elemzés regisztráció nélkül működik. Átnézi a nyilvánosan elérhető forrásokat, az ismert adatszivárgásokat (a Have I Been Pwned szolgáltatáson keresztül) és egy adatkereskedői nyilvántartást. Az e-mailben kapott hatjegyű kód nyitja meg a jelentést. A Remove Me jelenleg még nem küld tiltakozást vagy törlési kérelmet az Ön nevében, és nem ígéri, hogy a reklámok megszűnnek. Indítsa el az ingyenes elemzést.

Tiltakozás a GDPR szerint

A NAIH oldala az érintetti jogok között külön nevesíti a tiltakozást. Két helyzetet különböztet meg:

• Saját helyzetével kapcsolatos okból bármikor tiltakozhat, ha a kezelés jogos érdeken vagy közhatalmi jogosítványon alapul.
• Közvetlen üzletszerzés esetén bármikor tiltakozhat, beleértve az ahhoz kapcsolódó profilalkotást is. Az oldal szerint a tiltakozás után az adatokat erre a célra többé nem lehet kezelni.

A tiltakozást az adatkezelőnek kell megküldeni. A NAIH szerint az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül köteles tájékoztatni az intézkedésekről. Ez összetett kérelemnél két hónappal meghosszabbítható, erről az első hónapban értesíteni kell. A válasz és az intézkedés főszabály szerint ingyenes. Az általános GDPR-útmutatóban részletesebben is olvashat erről: GDPR: az Ön jogai.

Rövid tiltakozó levél

Az alábbi minta csak példa, a szögletes zárójelben álló részeket töltse ki.

Tárgy: tiltakozás a közvetlen üzletszerzés ellen

Tisztelt Adatkezelő! A GDPR szerinti tiltakozási jogommal élve tiltakozom személyes adataim közvetlen üzletszerzési célú kezelése ellen, a profilalkotást is beleértve. Kérem, hogy ezt követően ne küldjenek nekem reklámot, és adataimat erre a célra ne kezeljék. Azonosításomhoz: [név, az Önöknél szereplő e-mail-cím]. Kérem, tájékoztassanak az intézkedésről. Üdvözlettel: [név], [dátum]

Küldje el írásban (e-mail, levél, ügyfélportál), és őrizze meg a másolatot, valamint a feladás igazolását.

Mit mond a reklámtörvény?

A Grt. 6. §-a a Nemzeti Jogszabálytár jelenlegi szövege szerint (az általunk látott változat a 2026. október 24-től hatályos állapotot mutatta) többek között ezt rögzíti:

• Előzetes hozzájárulás. Természetes személynek a közvetlen megkeresés módszerével, elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű más egyéni kommunikációs eszköz útján reklám csak akkor küldhető, ha a címzett előzetesen, egyértelműen és kifejezetten hozzájárult. Kivétel a (4) bekezdés szerinti postai címzett reklámküldemény, és eltérően rendelkezhet külön törvény is.
• A hozzájárulás visszavonható. A hozzájáruló nyilatkozat bármikor korlátozás és indokolás nélkül, ingyenesen visszavonható. A visszavonás után a nevét és egyéb személyes adatait haladéktalanul törölni kell a hozzájárulók nyilvántartásából, és ilyen módon reklám többé nem küldhető (3. bekezdés).
• Postai címzett reklámküldemény. Ez természetes személynek hozzájárulás nélkül is küldhető, de a címzettnek lehetőséget kell adni arra, hogy a küldést bármikor, ingyenesen és korlátozás nélkül megtiltsa (4. bekezdés).
• Nyilvántartás. A reklámozó, a reklámszolgáltató és a reklám közzétevője nyilvántartást vezet a hozzájáruló személyek adatairól. Az adat csak a hozzájáruló nyilatkozatban foglaltaknak megfelelően, a visszavonásig kezelhető, harmadik félnek pedig csak az érintett előzetes hozzájárulásával adható át (5. bekezdés).
• A visszavonás módja. Mind postai úton, mind elektronikus levélben biztosítani kell a lehetőséget (6. bekezdés), és a címzettet egyértelműen és szembetűnően tájékoztatni kell arról, hová küldheti a visszavonást vagy a tiltást (7. bekezdés).
• Hozzájárulást kérő üzenet. Ez reklámot nem tartalmazhat, a vállalkozás nevét és megjelölését kivéve (8. bekezdés).

Mit jelent ez gyakorlatban? Ha egy cég e-mailben reklámot küld, és nem tud hozzájárulást felmutatni, jogos lehet a kérdése: „honnan van az e-mail-címem, és mikor járultam hozzá?” Ezt a hozzáférési joggal is kérdezheti, és erre a cégnek a GDPR szerinti határidőn belül kell válaszolnia. A hozzájárulás kérdésében, a küldés jogszerűségében azonban ne támaszkodjon kizárólag erre a cikkre: a törvény más rendelkezései és külön szabályok is érvényesek lehetnek.

És a Robinson-lista?

A „Robinson-lista” a köznyelvben a reklámot elutasítók nyilvántartását jelenti. A törvény 6. §-ának olvasott szövegében nem szerepel ilyen megnevezés, és hivatalos forrásban nem találtunk olyan szabályt, amely egy mindenkire kötelező központi listát írna elő. Ezért nem állítjuk, hogy létezik hivatalos, mindenkire kiterjedő lista, és nem javasoljuk, hogy bármilyen harmadik fél szolgáltatását hivatalos megoldásként kezelje.

Ami biztos: a tiltakozás és a hozzájárulás visszavonása törvényben rögzített jog, és ezt közvetlenül annak a cégnek kell megküldenie, amelyik a reklámot küldi vagy az adatait kezeli.

Telefonos hívások

A törvény 6. §-ának (1) bekezdése e-mailt és a hozzá hasonló egyéni kommunikációs eszközöket nevez meg. A telefonhívást a bekezdés név szerint nem említi, ezért a telefonos megkeresésre vonatkozó szabályokról ebben a cikkben nem mondunk semmit. Telefonos kéretlen megkeresés ellen a GDPR szerinti tiltakozást az adatkezelőnek ugyanúgy megküldheti, ha az adatait kezeli. Az ismeretlen számokról és a csaló hívásokról külön útmutatónk szól.

Mit tegyen, ha a tiltakozás után is reklámot kap?

1. Őrizze meg a bizonyítékot: a tiltakozását, a feladás igazolását és a későbbi reklámot.
2. Küldjön emlékeztetőt az adatkezelőnek a tiltakozásra hivatkozva.
3. Ha az adatkezelő nem teljesít, panaszt tehet a NAIH-nál. A NAIH azt javasolja, hogy előbb az adatkezelőhöz forduljon. Az eljárás e-mailben nem kezdeményezhető: e-Papíron, hivatali tárhelyen, postán (1363 Budapest, Pf. 9.) vagy személyesen lehet beadni. A panaszosnak azonosíthatónak kell lennie. A vizsgálat ingyenes, és nem közigazgatási hatósági eljárás. A lépésekről: panasz a NAIH-hoz.

A kéretlen telefonos értékesítésről külön foglalkozunk a kéretlen hívások elleni útmutatóban.

Tévhitek

„Elég egy listára feliratkoznom, és minden reklám megszűnik.” A törvényből, amelyet olvastunk, nem ez következik. A tiltakozást és a hozzájárulás visszavonását az adatkezelőnek kell megküldeni.

„A tiltakozás pénzbe kerül.” A NAIH szerint az intézkedések főszabály szerint ingyenesek, és a hozzájárulás visszavonása is ingyenes a törvény szerint.

„A cég azt mondja, hogy a hozzájárulást nem lehet visszavonni.” A törvény 6. §-a szerint bármikor visszavonható, indoklás nélkül.

Források

• NAIH: Érintetti jogok
• NAIH: Vizsgálati eljárás (GDPR)
• 2008. évi XLVIII. törvény (Nemzeti Jogszabálytár)