Remove Me

Adatok eltávolítása telefonkönyvből és a Google-ből

Írta: a Remove Me csapata · Megjelent: 2026. november 6. · Frissítve: 2026. november 6. · 13 perc olvasás

Röviden

Mindig attól kérje az eltávolítást, aki az adatot megjeleníti: a tudakozóból a saját szolgáltatóján keresztül, a Google-találatot a Google űrlapján, bármely más oldalt az üzemeltetőjétől, a GDPR jogai alapján. Ha a kérelem elakad, a NAIH-hoz fordulhat. Eredményt senki sem ígérhet.

Beírja a saját nevét a keresőbe, és megjelenik a telefonszáma, a lakcíme vagy egy céges adata. A legtöbben ilyenkor ugyanazt kérdezik: hogyan lehet ezt eltüntetni?

A rövid és őszinte válasz az, hogy nincs egyetlen gomb, amely mindent töröl. Az adat több helyen élhet egyszerre: egy tudakozóban, egy céginformációs szolgáltatásban, egy webáruház vagy egyesület oldalán, és a keresők találati listájában. Mindegyiknek más az üzemeltetője, és mindegyikhez más út vezet. Ez az útmutató ezeket a helyeket veszi sorra, és megmutatja, kitől mit kérhet.

Az útmutató hivatalos és szolgáltatói forrásokra épül: a NAIH (Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság) oldalaira, a Google súgójára, a Magyar Telekom tudakozóra vonatkozó adatkezelési tájékoztatójára és egy céginformációs szolgáltató tájékoztatójára. A források elolvasásának napja 2026. november 6. Általános tájékoztatás, nem jogi tanács, és nem ígér eredményt: azt, hogy egy adat tényleg eltűnik-e, mindig az adatot megjelenítő szolgáltató és a jogszabályok döntik el.

Magyarországon a nagy, külföldi mintára működő személyiségiadat-kereskedők létezését a most olvasott hivatalos forrásokból nem tudtuk megerősíteni, ezért nem is állítjuk. Azt viszont megerősítik a források, hogy személyes adatok megjelenhetnek tudakozóban, céginformációs szolgáltatásokban és a keresők találatai között. A hangsúly ezért a jogain és a konkrét lépéseken van.

Röviden: kitől mit kérjen

Az alapszabály egyszerű: az eltávolítást attól kérje, aki az adatot megjeleníti. A NAIH is azt javasolja, hogy a panasz előtt közvetlenül az adatkezelővel vegye fel a kapcsolatot, mert a konkrét kérésre az adatkezelők gyakran orvosolják a problémát.

  1. Telefonszám és lakcím a tudakozóban: a saját telefonszolgáltatójától. A Magyar Telekom tudakozójának tájékoztatója szerint az adatok forrása az előfizetővel szerződésben álló szolgáltató.
  2. Google-találat: a Google eltávolítási űrlapján, oldalanként megadott webcímmel és képernyőképpel.
  3. Cégjegyzékből származó adat egy céginformációs szolgáltatásban: a szolgáltatótól, a tájékoztatójában megadott elérhetőségen, törlés vagy tiltakozás kérésével.
  4. Bármely más oldal vagy nyilvántartás, amelynek az üzemeltetőjét ismeri: írásbeli kérelem az adatkezelőnek, a GDPR jogai alapján.
  5. Ha a kérelmet elutasítják, vagy nem válaszolnak: vizsgálati eljárás kezdeményezése a NAIH-nál.

Mielőtt kérelmeket kezdene írni, érdemes tudni, mi látszik Önről. A Remove Me ingyenes elemzése regisztráció nélkül megnézi, mi található Önről a nyilvános weben, szerepel-e az adata ismert adatszivárgásban, és találat van-e az adatkereskedők nyilvántartásában. A jelentést egy hatjegyű kód nyitja meg, amelyet az e-mail-címére küldünk. A Remove Me jelenleg nem küld helyette eltávolítási kérelmet, és nem ígéri, hogy bármelyik szolgáltató töröl valamit. Indítsa el az ingyenes elemzést.

Hol jelenhetnek meg az adatai?

Ha a saját adataira keres rá, a találatok általában néhány típusból kerülnek ki. A lista nem teljes, de segít eligazodni.

Tudakozó és telefonkönyv. A tudakozó azokat az adatokat adja ki, amelyeket az előfizető szolgáltatója közölt vele: az előfizető nevét, a nyilvánosságra hozatal céljából közölt lakcímrészt és a hívószámot. A Magyar Telekom tájékoztatója szerint kérésre további adatok is feltüntethetők, például foglalkozás, végzettség, szakképesítés vagy mobilszám. Ez tehát nem egy különálló gyűjtemény, amelyet egy cég maga épít, hanem a szolgáltatóktól átvett adat.

Céginformációs szolgáltatások. Ha Ön cégvezető, tag, tulajdonos vagy cégjegyzésre jogosult, a cégjegyzékben szereplő adatai bekerülhetnek ilyen szolgáltatásokba. Az Opten tájékoztatója szerint a szolgáltatás a cégjegyzékben szereplő természetes személyekről kezel adatokat, például cégjegyzésre jogosultakról, tagokról és könyvvizsgálókról. Az adatok között szerepelhet a név, a lakcím és a születési idő. A tájékoztató szerint a jogalap az adatkezelő jogos érdeke, és az adatok forrása a nyilvánosan hozzáférhető cégnyilvántartás.

Keresőmotorok. A Google és a többi kereső nem saját nyilvántartásban tárolja az Ön adatait, hanem hivatkozásokat listáz azokra az oldalakra, ahol az adat megjelenik.

Egyéb oldalak. Egyesületek tagjegyzéke, régi fórumbejegyzések, hirdetések, kereskedői oldalak. Ezeknél az üzemeltető kilétét az oldal adatkezelési tájékoztatójából vagy impresszumából lehet kideríteni.

1. lépés: derítse fel, hol látszanak az adatai

A kérelmek előtt végezzen felmérést. Ez időt takarít meg, mert minden kérést a megfelelő címzettnek küldhet.

  1. Keressen rá a nevére, a telefonszámára és a lakcímére. Próbálja ki a név változatait is, és azokat a korábbi címeket vagy számokat, amelyeket használt.
  2. Minden találatról készítsen képernyőképet. Rögzítse a dátumot és az oldal webcímét.
  3. Jegyezze fel, melyik szolgáltatás mutatja az adatot, pontosan mi látszik, és honnan származhat.
  4. Keresse meg az üzemeltetőt. Az oldal adatkezelési tájékoztatója vagy láblécéből elérhető impresszuma általában megnevezi az adatkezelőt és az elérhetőségét.
  5. Döntse el, melyik adat zavarja a leginkább. Kezdje azzal.

Ha egy találatnál nem tudja, ki az üzemeltető, az nem baj. A Google-találat vezethet olyan oldalra, amelynek a nevét korábban nem hallotta. Ilyenkor az oldal saját adatkezelési tájékoztatója a legjobb kiindulópont.

2. lépés: telefonkönyv és tudakozó

A telefonszám a legkönnyebben azonosítható adat, mert a tudakozóba kerülés útja jogszabályi keretben történik.

Mit mond a Magyar Telekom tudakozójának tájékoztatója?

A Magyar Telekom az országos belföldi tudakozó szolgáltatásról kiadott adatkezelési tájékoztatót, amelynek a fájladatai szerint 2025. január 8-án készült változatát olvastuk. Ebből a következők derülnek ki.

  • A tudakozó adatkezelője a Magyar Telekom Nyrt. Az adatkezelés jogalapja jogi kötelezettség teljesítése, a hírközlési törvényre (2003. évi C. törvény) és a kapcsolódó szabályokra hivatkozva.
  • A kezelt adatok az előfizető neve, a nyilvánosságra hozatal céljából közölt lakcímrész és a hívószáma. Ha az előfizető kéri, további adatok is megjelenhetnek.
  • Az adatok forrása az előfizetővel szerződésben álló szolgáltató.
  • Az adatkezelés addig tart, amíg a szerződő szolgáltató közli az egyetemes tudakozó szolgáltatást nyújtóval, hogy az előfizető adatai ne legyenek elérhetők a tudakozóban.
  • A tájékoztató szerint az adatok az országos belföldi tudakozó szolgáltatás keretében nyilvánosan hozzáférhetők.

A gyakorlati következtetés: ha a telefonszáma nem szeretne tudakozóban szerepelni, a saját telefonszolgáltatóját kell megkeresnie, mert a tudakozóhoz ő juttatja el az információt. Hogy pontosan milyen csatornán lehet ezt kérni (ügyfélszolgálat, online ügyfélfiók vagy írásbeli kérelem), azt a szolgáltatótól kell megkérdezni: erre a tájékoztató nem ad útmutatást, ezért mi sem találunk ki lépéseket.

Jogai a tájékoztató szerint

A tájékoztató felsorolja az érintetti jogokat: hozzáférés, helyesbítés, törlés és korlátozás (a kötelező adatkezelés kivételével), adathordozhatóság és jogos érdekre alapozott kezelésnél tiltakozás. Az adatkezelő adatvédelmi tisztviselőjének elérhetőségét is megadja, és jelzi, hogy panasszal a NAIH-hoz, illetve bírósághoz lehet fordulni.

Fontos különbség: ahol az adatkezelés jogi kötelezettségen alapul, az adatkezelő nem köteles törölni az adatot. Ezért a tudakozó esetében az a legcélszerűbb kérés, hogy a szolgáltatója ne tegye elérhetővé az adatait, és ne az, hogy „töröljék a GDPR alapján”. A két kérés eredménye eltérhet, és ezt Önnek kell a szolgáltatóval tisztáznia.

Más szolgáltatók és online telefonkönyvek

Más telefonszolgáltatók és online névjegyzékek működéséről ebben az útmutatóban nem állítunk semmit, mert a hivatalos oldalaikat nem olvastuk el. Ha egy konkrét online telefonkönyvben találja meg az adatát, keresse meg annak adatkezelési tájékoztatóját, és ott az adatkezelő elérhetőségét. Az alábbi 4. lépés ugyanúgy alkalmazható.

3. lépés: Google-találatok eltávolítása

A Google külön űrlapot kínál a személyes adatokat tartalmazó keresési találatok eltávolítására.

Mit kérhet?

A Google súgója szerint például az alábbi adatokat tartalmazó találatok eltávolítását kérheti:

  • a címét, telefonszámát vagy e-mail-címét,
  • kormány által kibocsátott azonosítókat, például adóazonosítót,
  • bankszámla- vagy hitelkártyaszámot,
  • aláírásáról vagy személyazonosító okmányáról készült képeket,
  • egészségügyi adatokat,
  • bizalmas felhasználóneveket és jelszavakat.

Ha a Google szerint a tartalom doxolásnak minősül, vagyis nyílt vagy burkolt fenyegetést tartalmaz, vagy jogalap nélkül sok személyes adatot gyűjt össze, az is eltávolítható. A kérelmet Ön vagy a képviselője is beadhatja.

Hogyan zajlik?

  1. Nyissa meg az eltávolítási űrlapot a Google súgójában.
  2. Adja meg azoknak az oldalaknak a webcímét, ahol az adatai szerepelnek. A Google csak a keresési találatok között megjelenő webcímeket vizsgálja.
  3. Töltsön fel képernyőképet. Az űrlap képernyőképet kér, a súgó külön szakasza pedig leírja, hogyan készíthető és szerkeszthető. A képernyőkép ugyanazon az eszközön készüljön, amelyet a kérelemhez használ.

A súgó szerint az „Önről szóló találatok” funkcióval rá lehet keresni a kapcsolatfelvételi adataira, és értesítést lehet kérni az új találatokról. Ennek részleteit a Google külön cikke írja le.

Mit nem old meg?

  • A forrásoldal marad. A Google csak a találatot távolítja el. A tartalom az eredeti oldalon továbbra is látható, ahhoz az oldal üzemeltetőjével kell felvenni a kapcsolatot.
  • Részleges lehet. Előfordulhat, hogy az oldal a nevére vagy azonosítójára keresve nem jelenik meg, de más keresőkifejezésekre igen.
  • Közérdek. Ha a tartalom hírértékű vagy közérdekű, a Google nem biztos, hogy eltávolítja.
  • Más csatornák. A tartalom linkeken, közösségi médián vagy más kereső szolgáltatáson keresztül továbbra is elérhető lehet.
  • Jogi alapú kérelem. Helyi jogszabályok alapján indított kérelmekhez a súgó a Jogi súgó űrlapját jelöli meg.

Ha a Google teljes eltávolításra dönt, a súgó szerint e-mailben értesíti a kérelmezőt.

4. lépés: írásbeli kérelem az adatkezelőnek

Ha az adat egy olyan oldalon vagy nyilvántartásban szerepel, amelynek az üzemeltetőjét ismeri, a GDPR jogai alapján írásbeli kérelmet küldhet. A NAIH érintetti jogokat ismertető oldala szerint ezek közé tartozik a helyesbítés, a törlés (az „elfeledtetés”), a korlátozás és a tiltakozás.

Törlés

A NAIH szerint kérheti, hogy az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül törölje a személyes adatait. Ha az adat nyilvános volt, az adatkezelőnek észszerű lépéseket kell tennie, hogy tájékoztassa a többi adatkezelőt a kérelméről. A törlésre azonban nincs lehetőség, ha a GDPR 17. cikkének (3) bekezdése szerinti kivétel érvényesül. Hogy mikor ilyen, azt az adatkezelőnek kell megindokolnia. A tudakozó tájékoztatója a kötelező adatkezelést nevezi meg kivételként, a céginformációs szolgáltatóé pedig azt, ha az adatkezelés jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez szükséges.

Tiltakozás

Ha az adatkezelés jogos érdeken alapul, bármikor tiltakozhat a saját helyzetével kapcsolatos okokból. Közvetlen üzletszerzési célú adatkezelés ellen is tiltakozhat, és ebben az esetben a személyes adatai a továbbiakban e célból nem kezelhetők. A céginformációs szolgáltatás tájékoztatója szerint a jogalap ott jogos érdek, ezért a tiltakozás joga rá is vonatkozik.

Mit írjon a kérelembe?

Egy rövid, tárgyszerű levél elég. Például:

Tisztelt Adatkezelő! A GDPR 17. és 21. cikke alapján kérem, hogy töröljék a következő személyes adataimat a (webcím) oldalról: (név, telefonszám vagy lakcím, amelyik látszik). Az adat az oldalon 2026. november 6-án volt látható. Kérem, tájékoztassanak a kérelmem nyomán hozott intézkedésekről. Üdvözlettel: (az Ön neve)

Néhány gyakorlati tanács:

  • Egyetlen, jól körülhatárolt kérelmet küldjön, adatonként vagy oldalanként.
  • Mellékelje a képernyőképet és az oldal webcímét.
  • Jegyezze fel a küldés dátumát és a címzettet. A válaszhatárhoz ez a kiindulópont.
  • Ha az adatkezelő indokolt kétség esetén további információt kér a kiléte megerősítéséhez, azt a NAIH szerint megteheti. Ilyenkor csak a szükséges adatot adja meg.

Határidők és költség

A NAIH szerint az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül köteles tájékoztatni az intézkedésekről. Összetett vagy nagyszámú kérelem esetén ez további két hónappal meghosszabbítható, de erről az első hónapon belül, az okok megjelölésével értesíteni kell Önt. A tájékoztatás és az intézkedés főszabály szerint díjmentes. Ha a kérelem nyilvánvalóan megalapozatlan vagy túlzó, az adatkezelő észszerű díjat számíthat fel, vagy megtagadhatja az intézkedést, de ezt neki kell bizonyítania. Ha nem tesz intézkedést, egy hónapon belül tájékoztatnia kell az okokról, valamint arról, hogy panaszt nyújthat be a hatóságnál és bírósághoz fordulhat.

5. lépés: ha nem kap választ

Ha az adatkezelő elutasítja a kérelmet indoklás nélkül, vagy a határidőn belül nem válaszol, kezdeményezhet vizsgálati eljárást a NAIH-nál. A NAIH nem törli helyette az adatokat, hanem azt vizsgálja, történt-e jogsérelem.

Hogyan nyújtható be?

A NAIH vizsgálati eljárásról szóló oldala szerint:

  • elektronikusan hivatali tárhelyen vagy az e-Papír szolgáltatáson keresztül (a NAIH oldalán található űrlap),
  • postán, írásban, a következő címre: 1363 Budapest, Pf. 9., a személyazonosító adatokat teljes bizonyító erejű magánokirat formájában mellékelve,
  • személyesen, a személyazonosság igazolásával.

E-mailben nem lehet eljárást kezdeményezni. Az ügyfélszolgálati címre küldött levél nem indít vizsgálatot.

A NAIH az online ügyindítási szolgáltatásait ügyfélkapuval vagy cégkapuval rendelkező ügyfeleinek kínálja. A személyazonosító adatokat (név, születési név, anyja neve, születési hely és idő) a NAIH leírása szerint a postai beadványban is meg kell adni. A NAIH a névtelen bejelentést érdemi vizsgálat nélkül elutasíthatja.

Mire számíthat?

A vizsgálat ingyenes. A NAIH a bejelentést követő naptól számított két hónapon belül lezárja a vizsgálatot, vagy megállapítja a jogsérelmet és intézkedik, például felszólítja az adatkezelőt vagy ajánlást tesz. A vizsgálat nem minősül közigazgatási hatósági eljárásnak, ezért bírság nem szabható ki. Ha a felszólítás vagy ajánlás nem vezet eredményre, a NAIH az adatkezelő válaszadási határidejének lejártát követő harminc napon belül dönt a következő lépésekről. Ezek lehetnek hatósági eljárás indítása, bírósági eljárás indítása vagy jelentés készítése. A NAIH elutasíthatja a bejelentést például akkor is, ha az ügyben bírósági eljárás van folyamatban.

Ezek a szabályok a NAIH oldalán szereplő általános leírást követik. Egyedi ügyben a határidőket és az esélyeket nem tudjuk megítélni, ezért a kimenetelre nem teszünk ígéretet.

Vezessen egyszerű naplót a kérelmeiről

Ha több helyre is ír, könnyen összekeveredik, ki mit válaszolt. Egy egyszerű táblázat vagy jegyzet is elég, amelyben minden kérelemnél ott áll:

  • az oldal vagy szolgáltatás neve és webcíme,
  • melyik adat látszott, és mikor készült róla képernyőkép,
  • mikor és milyen csatornán küldte el a kérelmet,
  • az egyhónapos határidő lejárta, amelyet a NAIH leírása szerint a beérkezéstől kell számítani,
  • a válasz dátuma és lényege: teljesítették, részben teljesítették, elutasították vagy nem válaszoltak,
  • a következő lépés, például a NAIH-nál kezdeményezett vizsgálat.

Ez a napló azért hasznos, mert a NAIH-nál az a bejelentés a legkönnyebben követhető, amelyhez a jogsérelmet alátámasztó dokumentumok csatolva vannak. A NAIH oldala is ezt javasolja: a vizsgálathoz a jogsérelmet alátámasztó releváns dokumentumokat érdemes mellékelni.

Korlátozás: amikor a törlés nem megy

Előfordulhat, hogy az adatkezelő nem hajlandó törölni, vagy Ön éppen vitatja az adat pontosságát, esetleg tiltakozott, és a döntés még várat magára. Ilyenkor a NAIH szerint kérheti az adatkezelés korlátozását, közismertebb nevén zárolását. A NAIH oldala példaként említi azt az esetet, amikor Ön vitatja az adatok pontosságát, vagy tiltakozik az adatkezelés ellen. A korlátozás nem törlés, de egy átmeneti lépés lehet, amíg a kérdés eldől. Hogy az adott szolgáltatónál ez a gyakorlatban mit jelent, azt az adatkezelőtől érdemes megkérdezni.

Ha az adat pontatlan, helyesbítést is kérhet. A NAIH szerint az adatkezelőnek indokolatlan késedelem nélkül helyesbítenie kell a pontatlan személyes adatot, hiányos adat esetén pedig ki kell egészítenie. Ez hasznos lehet például akkor, ha egy nyilvántartásban a régi lakcíme szerepel, és nem a törlés a célja, hanem az, hogy a téves adat ne terjedjen tovább.

Mire figyeljen közben?

  • Ne fizessen előre „törlési szolgáltatásért”, amely eredményt ígér. Egyetlen olvasott hivatalos forrás sem ír le fizetős útvonalat, a NAIH szerint pedig a jogai gyakorlására adott tájékoztatás és intézkedés főszabály szerint díjmentes.
  • Csak a szükséges adatot adja meg. Az adatkezelő ellenőrizheti a kilétét, de ehhez nem kell több információt küldenie annál, amire valóban kérik.
  • Őrizze meg a levelezést. A küldött kérelmek, a válaszok és a képernyőképek a későbbi NAIH-bejelentés alapjai.
  • Ne várjon azonnali eredményt. A határidők napokban és hónapokban mérhetők, és a találatok az eltávolítás után is változhatnak.
  • Ellenőrizze újra. Pár hét múlva keressen rá ismét a nevére, és vesse össze a korábbi képernyőképekkel.

Mit tehet még?

Az adat eltávolítása csak az egyik oldal. Ha a telefonszáma vagy a lakcíme már forgalomban van, érdemes számítani a kéretlen megkeresésekre is. Ha egy adatszivárgásban jelszavak is érintettek lehettek, azonnal változtassa meg őket. Az Önről szóló találatokat időnként érdemes újra átnézni, a Google említett funkciója pedig értesítést is küldhet az új találatokról.

Az útmutató kapcsolódó részleteit külön cikkekben olvashatja:

Források

A forrásokat 2026. november 6-án olvastuk el.

Gyakori kérdések

Hogyan kerülhet ki a telefonszáma a tudakozóból?
A Magyar Telekom tudakozójának adatkezelési tájékoztatója szerint az adatok forrása az előfizetővel szerződésben álló szolgáltató, és a kezelés addig tart, amíg a szolgáltató közli a tudakozóval, hogy az előfizető adatai ne legyenek elérhetők. Ezért a saját szolgáltatójánál érdemes kezdeni.
Törli a Google az oldalt, ha kérem a találat eltávolítását?
Nem. A Google súgója szerint csak a keresési találatot távolítja el, a tartalom a forrásoldalon marad. Az oldal más keresőkifejezésekre továbbra is megjelenhet, ezért a forrásoldal üzemeltetőjétől is kérni kell az eltávolítást.
Milyen adatok eltávolítását kérheti a Google-től?
A súgó példái szerint például a címét, telefonszámát vagy e-mail-címét, azonosítókat, bankszámla- vagy kártyaszámot, okmányról készült képeket, egészségügyi adatokat, jelszavakat és felhasználóneveket. Hírértékű vagy közérdekű tartalmat a Google nem biztos, hogy eltávolít.
Mennyi időn belül kell válaszolnia az adatkezelőnek?
A NAIH szerint indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül. Összetett vagy sok kérelem esetén ez további két hónappal meghosszabbítható, erről az első hónapon belül tájékoztatni kell Önt.
Kötelező törölni az adataimat, ha kérem?
Nem mindig. A NAIH szerint nincs lehetőség törlésre, ha a GDPR 17. cikkének (3) bekezdése szerinti kivétel érvényesül. Ha az adatkezelés jogi kötelezettségen alapul, az adatkezelő nem köteles törölni. Az elutasítást indokolnia kell.
Mit tehet, ha az adatkezelő nem válaszol?
Kezdeményezhet vizsgálati eljárást a NAIH-nál. Ez e-Papíron, hivatali tárhelyen, postán vagy személyesen lehetséges, e-mailben nem. A vizsgálat ingyenes, de a NAIH nem törli helyette az adatokat.
Elég e-mailt írnom a NAIH-nak?
Nem. A NAIH oldalai szerint az ügyfélszolgálati címre küldött e-mail nem indít eljárást. A vizsgálati eljárást a megadott csatornákon (e-Papír, hivatali tárhely, posta, személyesen) kell kezdeményezni, és a bejelentőnek azonosítania kell magát.

Források

Szerkesztési módszerünk

Ezt a cikket a Remove Me csapata írta a fent hivatkozott hivatalos források alapján. Frissítjük, ha ezek a források változnak. A cikk tájékoztat, nem minősül személyre szabott jogi tanácsadásnak.

Hibát talált a cikkben? Jelezze nekünk